Talán sokan nem is hinnénk már, de karácsony idején minden ember és minden nép ünnepelt Krisztus születése előtt és után is. Mert mi is volt néhány nappal ezelőtt. Bizony a nappalok immár hosszabbodnak, igaz csak egyetlen perccel, de a messze régmúlt babonás emberében ez a fény diadala a sötétség felett. Az új év és az új termés, az új lehetőséget eljövetelét jelentette.
Bizony bizony őseink, még Szent István államalapítása előtt ünnepeltek ilyenkor december közepén, és higgyétek el, még nem tudták és nem is érezték szükségét megismerné a messiás csodálatos történetét.
Árpád, Előd, Ond és Kond, Tas, Huba és Töhötöm Karácsonyát ekkor úgy nevezték:
A Sólyomünnep
Azt hiszem mindegyikünk számára ismert vagy legalábbis hallotta már a magyarok szent állatának nevét, ami nem más mint a kerecsensólyom. De ha így nem is, nos akkor, ha azt mondom turul, így már bizonyosan derenghet valami. MIvel a magyar nép talán legkedvesebb és legmélyebben tisztelt állatáról van és volt szó, így nem véletlen, hogy a legszentebb ünnepünk is ehhez a csodálatos állathoz köthető.A sólyomünnepen szent madarunk a kerecsensólyom egy-egy a sámán által megáldott példányait engedték fel az égre. Sok falu vagy törzs gyűlt össze ekkor, hogy a sámán megáldja madarait és úgy engedhesse vadászatra. Ez volt a sámánhit legnagyobb és legmeghittebb ünnepe.
Nem kevésbé volt meghitt, csak ezen időkben még nem nyomta rá a bélyegét a népünkre az általam oly nem értett, mint amennyire nem szeretett mondás: "Sírva vígad a magyar"
Nem könyörögtünk az Urnak túlélésért és nem térdelt a magyar sírva Istennek emelt oltár elé.
A sólyomünnep hangos mulatságtól és nevetéstől volt gazdag. Együtt család a családdal, barát a baráttal magyar a magyarral.
A legvégére tartogattam a legérdekesebb információt amelyen mindenki elgondolkodhat. Mikor volt vajon a pogány népünk ezen szent ünnepe: december 24-én.
Pedig a Jézuska még bizony nem hozott ajándékot számukra.
Kellemes karácsonyt mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése